AZ MTSZ WEBOLDALAi » MTSZ MTSZ TÉRKÉPPORTÁL TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN TURISTASHOP TEKA-KÁRTYA KÉKTÚRA GERECSE50 A KÉKTÚRÁZÁS NAPJA
AZ MTSZ WEBOLDALAi » MTSZ MTSZ TÉRKÉPPORTÁL TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN TURISTASHOP TEKA-KÁRTYA KÉKTÚRA GERECSE50 A KÉKTÚRÁZÁS NAPJA
VEKOP 4.1.1-15 
GYALOGSZERREL FELFEDEZNI A BÖRZSÖNY TURISZTIKAI TERMÉKKÍNÁLATÁT
Az aktív turizmus - ezen belül a gyalogos természetjárás – célcsoportjai nagyrészt a belföldi utazóközönség köréből kerülnek ki (fanatikus természetjáró fiatalok, középkorúak, időskorúak, természetjáró családok, iskolai közösségek, vándortáborozók, nyaraló vagy autós kirándulás közben rövidebb természetjáró programban résztvevő családok, baráti társaságok, a turistautakat csak egy-egy célpont megközelítésére használók, természetbe sportolni járók). Kisebb arányban számítani lehet a szomszédos országok és a más nemzetiségű fanatikus természetjárók, valamint a hazánkban élő külföldi állampolgárok megjelenésére is.
Királyréti Kirándulóközpont
Királyrét központjában az egykori uradalom iskola épületében - mely majd egy évszázadig erdészlak volt – valósult meg a Királyréti hely- és erdei gazdálkodástörténeti bemutatónak is helyt adó Királyréti Kirándulóközpont.
Királyréten éves szinten kb. 500 000 látogató fordul meg, a település kisvasúttal, gépkocsival buszjárattal jól megközelíthető. Az itteni természeti környezetet az ember több évszázados tájhasználati tevékenysége alakította ki.
A rekonstruált Főépület Múzeumszárny részéhez fedett közlekedővel nyilvános Vizesblokk és kereskedelmi egységek (Kiszolgáló épület; ajándékbolt és büfé) csatlakoznak.
A telken lévő Harangláb és Kereszt eredeti helyén megőrzésre került.
A támogatással megújuló és létrejövő épületrészek teljes körű akadálymentesítéssel kerülnek kialakításra.
A Múzeumszárnyban a hely (Királyrét) geológiai, ezen alapuló tájhasználati, szakmatörténeti bemutatása valósult meg korszerű múzeumtechnikai eszközökkel. Ez ötvöződik az elmúlt századok helyi gazdaságtörténet tárgyi emlékei kiállításával.
Kilátó a királyréti Vár-hegyen
A kilátó építése Szokolya község külterületén, a település központjától mintegy 3,5 kilométerre északnyugati irányban, Királyrét településrésztől pedig 400 méterre délkeleti irányban lévő, 358,7 méter magas Vár-hegyen valósult meg.
A kilátó egy háromszög alapú csonkagúla formájú, faszerkezetű torony. A +15,00 méter padlószint-magasságú kilátószintre való feljutást a kilátó három oldala mentén elhelyezkedő háromkarú lépcső biztosítja, a délnyugati és az északi oldal mentén egy-egy rövidebb, a keleti oldal mentén pedig egy hosszabb lépcsőkarral. A terepszinti 0. szint és a 3. szinti kilátószint között két közbenső szint helyezkedik el +6,17 és +11,00 szinteken. A konzolos kialakítású kilátószintről remek kilátás nyílik a környező tájra. A közbenső szinteken és a kilátószinten a lépcsőkarok által közrefogott térrészben egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet a megfáradt turistáknak.
Pálos kolostor emlékhely Márianosztra-Toronyalja
A beruházás célja egy emlékállítás a Pálosok börzsönyi jelenlétének, Márianosztra – Toronyaljai egykori pálos kolostor romjai fölött az emlékhely építésével.
A kolostor romjai a falutól keletre, Kis-Hanta és a Korompa-patak találkozásának közelében, a Malomvölgyi patak nyugati oldalán találhatók, a mintegy 14-15 m relatív magasságú dombháton. A domb észak-, kelet- és dél felől meredek-, nyugat felé lankás. A kolostort a pálos rend szokásainak megfelelően lakott helyektől távol, a Börzsöny hegység belsejében építették fel.
A keletelt templom maradványai a domb délkeleti szélén találhatók. Északi oldalához csatlakozik a kb. 35x28 m-es, szabálytalan négyszög alakú kolostorszárny. A kolostor temploma feltehetőleg egy régebbi templom helyén, illetve annak bővítésével alakult ki, mely szintén a nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres szentélyű volt.
A projektből megvalósult építmény természeti környezetben épült, így megjelenésére a természetes anyagok használata jellemző: rétegelt ragasztott fatartó szerkezet, deszka burkolattal és tömbösített fa berendezéssel. Mivel az építmény kiemelt jelentőségű régészeti területen került megépítésre, így a meglévő maradványok megbolygatása nélkül került az építmény elhelyezésre a területen. A templom bővített szentélyének a méreteire illesztve, annak szemléltetésére alakult ki az építmény mérete, és alakja.
Magyarkút Irma forrás pihenőhely (játszótér)
Az Országos Kéktúra útvonalnak a 18. szakasza a Nógrád és Becske közötti szakasz, melynek egyik bélyegzőhelye Verőce - Magyarkúton, az Irma forrás mellett található. A közigazgatásilag Verőcéhez tartozó kis (főleg üdülő) települést az Irma-forrásnál érinti a túra útvonala. A forrásnál kiépített kutat (a felírat tanúsága szerint) 1889-ben építették. A forrás és környéke kedvelt kirándulóhely. Napjainkban főleg tavasszal családok és baráti társaságok, iskolai kiránduló csoportok népesítik be a rétet.
A pihenőhely (játszótér) elemei: 8 játékelem (libikóka, homokozó, mászóka, állatfigurák, hinták, körforgó), vackorvár csúszdával, 2 db focikapu, tűzrakóhely - 3 db háttámla nélküli pad, 2 db asztal-pad garnitúra, esőbeálló (5 db pad-asztal). A terület középső, viszonylag sík részét megmarad füves területnek, labdatérnek.